Steunmaatregelen van de staten — Hongarije — Steunmaatregel C 29/07 (ex N 310/06) — Kortlopende exportkredietgaranties voor KMO's met een beperkte exportomzet — Uitnodiging overeenkomstig artikel 88, lid 2, van het EG-Verdrag om opmerkingen te maken (Voor de EER relevante tekst)
Steunmaatregelen van de staten — Hongarije — Steunmaatregel C 29/07 (ex N 310/06) — Kortlopende exportkredietgaranties voor KMO's met een beperkte exportomzet — Uitnodiging overeenkomstig artikel 88, lid 2, van het EG-Verdrag om opmerkingen te maken (Voor de EER relevante tekst)
6.10.2007 | NL | Publicatieblad van de Europese Unie | C 234/18 |
STEUNMAATREGELEN VAN DE STATEN — HONGARIJE
Steunmaatregel C 29/07 (ex N 310/06) — Kortlopende exportkredietgaranties voor KMO's met een beperkte exportomzet
Uitnodiging overeenkomstig artikel 88, lid 2, van het EG-Verdrag om opmerkingen te maken
(Voor de EER relevante tekst)
(2007/C 234/11)
De Commissie heeft Hongarije bij schrijven van 18 juli 2007, dat na deze samenvatting in de authentieke taal is weergegeven, in kennis gesteld van haar besluit tot inleiding van de procedure van artikel 88, lid 2, van het EG-Verdrag ten aanzien van de bovengenoemde steunmaatregel.
Belanghebbenden kunnen hun opmerkingen over de betrokken steunmaatregel ten aanzien waarvan de Commissie de procedure inleidt, kenbaar maken door deze binnen één maand vanaf de datum van bekendmaking van deze samenvatting en de volgende brief te zenden aan:
Europese Commissie |
Directoraat-generaal Concurrentie |
Griffie Staatssteun |
B-1049 Brussel |
Fax (32-2) 296 12 42 |
Deze opmerkingen zullen ter kennis van Hongarije worden gebracht. Een belanghebbende die opmerkingen maakt, kan, met opgave van redenen, schriftelijk verzoeken om vertrouwelijke behandeling van zijn identiteit.
TEKST VAN DE SAMENVATTING
OMSCHRIJVING VAN DE MAATREGEL
De maatregel bestaat erin exportkredietgaranties met een looptijd van maximaal twee jaar te verstrekken om de financiering mogelijk te maken van uitvoertransacties van KMO's met een exportomzet van minder dan 2 mln EUR.
De garantie tegen niet-terugbetaling van een lening ter financiering van uitvoertransacties kan worden verstrekt aan de exporterende binnenlandse KMO of aan de buitenlandse koper om het opnemen van een lening bij een commerciële bank te vergemakkelijken. Er geldt geen beperking ten aanzien van het land of de grootte van de buitenlandse koper.
De garantie wordt afgegeven door de Hongaarse Export-Import Bank (Eximbank), een volledig door de staat gecontroleerde exportkredietverstrekker waarvan alle verplichtingen uit hoofde van de maatregel door de staat worden gewaarborgd. Het totale bedrag dat Eximbank gedurende de tweejarige looptijd van de maatregel aan garanties kan verstrekken, is 15 mld HUF (60 mln EUR).
Hongarije beroept zich op de ontsnappingsclausule van punt 2.5 van de Mededeling van de Commissie aan de lidstaten ingevolge artikel 93, lid 1, van het EG-Verdrag inzake de toepassing van de artikelen 92 en 93 van het Verdrag op kortlopende exportkredietverzekering(1) („de mededeling”). Hongarije heeft daartoe verklaringen overgelegd van één nationaal kredietverzekeraar en twee grote internationale particuliere kredietverzekeraars dat de activiteit van Eximbank in dit marktsegment een leemte opvult en dat zij in dit segment geen activiteiten hebben.
DE MAATREGEL OP ZIJN VERENIGBAARHEID GETOETST
De Commissie heeft in dit stadium twijfels omtrent twee essentiële aspecten van de aanmelding, namelijk i) de toepasselijkheid van de mededeling, d.w.z. de vraag of kredietverzekering en kredietgarantie onderling inwisselbaar zijn, en ii) de afwezigheid van verzekeringsdekking van dit type risico's (exportkredieten) in Hongarije, gelet op het feit dat eerder al een maatregel met staatssteun op het gebied van exportkredietverzekering is uitgevaardigd.
Twijfels omtrent de toepasselijkheid van de mededeling
De exportkredietgarantie van Eximbank en de exportkredietverzekering in de zin van de mededeling blijken op verschillende gebieden van elkaar te verschillen:
— | Ten eerste dekt de verzekering altijd met de koper verband houdende risico's, terwijl de garantie die Eximbank aan een exporterende KMO verstrekt, betrekking heeft op het risico dat de exporteur zelf een lening niet kan terugbetalen. De aangemelde garantieregeling voor exporterende KMO's komt in feite neer op uitvoersteun aan KMO's die niet uitsluitend met het kopersrisico verband houdt. |
— | Ten tweede kan de garantie ook aan de koper worden gegeven. In dat geval dekt zij risico's in hoofde van de koper. Die risico's omvatten ook het niet terugbetalen van een commerciële lening die door de koper is opgenomen, terwijl een exportkredietverzekering risico's dekt die verband houden met non-betaling van aangekochte goederen en diensten door een buitenlandse koper. Dat betekent dus dat de garantie, in tegenstelling tot de verzekering, een direct voordeel verschaft aan de koper. |
— | Ten derde zijn in Hongarije op de twee betrokken activiteiten duidelijk van elkaar onderscheiden rechtskaders van toepassing: een garantie is een financiële dienst die uitsluitend door financiële instellingen kan worden verstrekt, terwijl een verzekering uitsluitend kan worden gegeven door een verzekeraar in de zin van de Verzekeringswet. |
Twijfels zelfs als de mededeling toepasselijk zou zijn
Zelfs als werd aangenomen dat exportkredietgarantie en -verzekering voldoende gelijkenis vertonen en de mededeling dus van toepassing zou zijn, zou een aantal twijfels blijven bestaan:
— | Sinds de Hongaarse maatregel N 488/2006 — „Exportkredietverzekering voor KMO's met een beperkte exportomzet” — op 22 januari 2007 door de Commissie is goedgekeurd voor een periode van twee jaar, zouden KMO's met een beperkte exportomzet op de markt dekking voor hun risico's moeten kunnen vinden. Deze dekking in de vorm van verzekering wordt verstrekt door de Hongaarse Exportkredietverzekeringsmaatschappij (MEHIB). Nog een maatregel goedkeuren zou aan exporterende Hongaarse KMO's extra voordelen kunnen verlenen, in de vorm van beschikbaarheid van nog een instrument met staatssteun dat niet door een verzekering gedekte risico's verkleint. |
Indien de mededeling niet toepasselijk is, zou de maatregel staatssteun voor uitvoer binnen de Gemeenschap kunnen vormen, hetgeen de Commissie altijd scherp heeft veroordeeld.
TEKST VAN DE BRIEF
„A Bizottság tájékoztatja Magyarországot, hogy a birtokában lévő, a magyar hatóságok által rendelkezésére bocsátott információk megvizsgálása alapján úgy döntött, hogy a fent említett intézkedésre vonatkozóan megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást.
1. ELJÁRÁS
(1) | 2006. május 17-én kelt elektronikus levelükben a magyar hatóságok az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében bejelentették a fenti intézkedést (a továbbiakban: intézkedés). A bejelentést 2006. június 21-én kelt levelükkel egészítették ki, amelyet a Bizottság 2006. június 22-én vett nyilvántartásba. |
(2) | A Bizottság 2006. augusztus 1-jén, 2006. október 30-án, illetve 2007. április 30-án kelt leveleiben további információkat kért, amelyeket Magyarország 2006. szeptember 12-én, 2007. március 21-én és 2007. május 30-án kelt – a Bizottság által ugyanezeken a napokon nyilvántartásba vett – levelekben juttatott el. |
2. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA
2.1. Célkitűzés
(3) | Az intézkedés célja, hogy a 2 millió EUR-t meg nem haladó éves exportforgalmú KKV-k(2) exportügyleteinek finanszírozásához rövid lejáratú exporthitel-garanciát nyújtson. Magyarország a fenti intézkedést a Bizottság a tagállamokhoz címzett, az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló közleménye(3) (a továbbiakban: közlemény) 2.5. pontja alapján kívánja végrehajtani. |
2.2. A garancia nyújtásának feltételei
(4) | Az exportügyletek finanszírozásához felvett hitel visszafizetésére adott garancia nyújtható:
|
(5) | A magyar hatóságok közlése szerint a garanciának exportügyletet kell finanszíroznia. A garancia lejárata legfeljebb két év. |
(6) | A garancia összege nem haladhatja meg az exportszerződés (legalább 15 %-os előleggel csökkentett) értékének 70 %-át, illetve az alapul szolgáló hitelszerződés összegének 70 %-át. |
(7) | Az exportőr KKV-k közül nem jogosultak a garanciára a csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek. A külföldi vevőnek nyújtandó garancia tekintetében ilyen korlátozás meglétéről nincs információ. |
Kockázatértékelés
(8) | Hazai kockázatot hordozó (azaz az exportáló KKV-nak nyújtott) garancia esetében a díj az exportáló KKV hitelképességétől függ, amelyet ötfokozatú, objektív mutatórendszerből és szubjektív pontozásból álló minősítési rendszer alapján állapítanak meg, a kereskedelmi banki gyakorlatban alkalmazott elvek mintájára. |
(9) | A minősítések objektív részének alapja a magyarországi vállalkozások adóbevallásai alapján összeállított, a mérleg- és eredmény-kimutatás adatait tartalmazó, ágazati kritériumok szerint összegzett adatbázis. Ezen adatbázisból a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adatsorokat alkalmazza a számítógépes minősítő program. |
(10) | Az objektív mutatórendszer főbb mutatócsoportjai a következők:
|
(11) | A szubjektív minősítés során az alábbi szempontokat veszik figyelembe:
|
(12) | Az elérhető maximális pontszám mind az objektív, mind a szubjektív értékelés során […] pont. A szubjektív értékelésre […]. A vállalkozásokat az összesített pontszám alapján sorolják be az egyes minősítési kategóriákba, a következő módon: |
1. táblázat
Kockázatminősítés – belföldi kockázat
Kockázati szint | |||||
Alacsony (I) | Mérsékelt (II) | Elfogadható (III) | Magas (IV) | Kiemelt (V) | |
Elért pontszám | […] | […] | […] | […] | […] |
(13) | Külföldi kockázatot hordozó (azaz a külföldi vevőknek nyújtott) garancia esetében a vevőket országuk szerint sorolják be az egyes minősítési kategóriákba. A minősítésre az alábbi táblázat ad példákat: |
2. táblázat
Kockázatminősítés – külföldi kockázat
Külföldi kockázat szintje | |||||
A | B | C | D | E | |
Példa az országbesorolásra | […] | […] | […] | […] | […] |
A garancia díja
(14) | A garancia éves díja a magyar hatóságok közlése szerint a 0,5 % és 2,0 % közötti tartományban lesz. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a minősítési kategóriák szerinti díjakról: |
3. táblázat
Minősítési kategória szerinti garanciadíj
Belföldi kockázat | |||||
I | II | III | IV | V | |
Garanciadíj | […] | […] | […] | […] | […] |
Külföldi kockázat | |||||
A | B | C | D | E | |
Garanciadíj | […] | […] | […] | […] | […] |
(15) | A fentieken túl a garanciaügylet értékének 0,1 %-át kitevő egyszeri kezelési költség is fizetendő. |
(16) | A magyar hatóságok szerint a garancia díjmértékei a nemzetközi magánszereplők (exporthitel-biztosítók és garantőrök) által a kérdéses kockázattípus esetén felszámított piaci díjakhoz igazodnak. Emellett a magyar hatóságok megjegyzik, hogy a felszámítandó díjak a KKV-k sajátosságaiból adódóan az átlagnál várhatóan magasabb beváltási gyakoriságot is figyelembe veszik. |
(17) | A külföldi kockázatot hordozó garanciák esetén a 0,5–2,0 % közötti díjak a magyar hatóságok szerint megfelelnek az OECD – közép- és hosszú távú exporthitelekre alkalmazandó – minimum díjszámítási metodikája (MPB számítási képlet) alapján kapott értékeknek (Magyarország közlése szerint az OECD metodika 0,53–1,50 % közötti értékeket eredményez). |
(18) | Emellett a magyar hatóságok közlése szerint a díjak fedezetet nyújtanak a várható beváltási arányra és a termékkel kapcsolatos működési költségekre. A díjak negyedévente felülvizsgálatra kerülnek. |
(19) | A magyar hatóságok azt is jelezték, hogy a magyar piacon a kérdéses kockázattípusra nem érhető el garanciafedezet. Ennek alátámasztására Magyarország két, nemzetközi háttérrel rendelkező magyar kereskedelmi bank nyilatkozatát csatolta, amely szerint a korlátozott exportforgalmú KKV-k exportügyleteinek finanszírozásához nyújtott garancia nem zavarja a kereskedelmi bankok piaci tevékenységét, és növeli kockázatvállalási hajlandóságukat. Emellett Magyarország két nagy nemzetközi exporthitel-biztosító, valamint egy hazai hitelbiztosító nyilatkozatát is csatolta, amelyek megerősítették a piaci kínálat hiányát. |
2.3. Végrehajtó szerv
(20) | A garanciát egy teljesen állami tulajdonban lévő exporthitel-ügynökség, a Magyar Export-Import Bank (a továbbiakban: Eximbank) nyújtja. |
(21) | Az Eximbank állami kezességvállalás formájában nyújtott támogatásban részesül, amely az intézkedés végrehajtásából eredő minden fizetési kötelezettségre kiterjed. |
2.4. Jogalap
(22) | Az intézkedés alapja a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 85/1998. (V.6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése és 11/A §-ának (13) bekezdése. |
2.5. Költségvetés
(23) | Az Eximbank által nyújtott garanciafedezet összege az intézkedés kétéves időtartama alatt 15 milliárd HUF (60 millió EUR). |
2.6. Időtartam
(24) | Az intézkedés időtartama a Bizottság általi jóváhagyást követő két évre korlátozódik. |
3. ÉRTÉKELÉS
(25) | A bejelentés az Eximbank tevékenységeinek csak egy részére, nevezetesen az exportszerződések finanszírozásához nyújtott rövid lejáratú garanciaprogramra vonatkozik. Ezért e garanciaprogram értékelése nem köti a Bizottságot az állam és az Eximbank közötti kapcsolatok összességének megítélése terén. |
3.1. A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény alkalmazhatósága
(26) | Az intézkedés bejelentésével a magyar hatóságok a fenti (3) bekezdésben említett közlemény 2.5. pontjában foglalt védzáradékkal kívánnak élni. |
(27) | A közlemény célja, hogy megakadályozza a verseny torzulását a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás(5) azon területén, ahol az államilag támogatott és a magán exporthitel-biztosítók között verseny áll fenn. E cél elérése érdekében a közlemény meghatározza az úgynevezett »piacképes kockázatokat«(6), amelyek esetében nem megengedett az állami segítség. Az összes többi kockázat nem piacképesnek minősül, és ennek következtében az államilag támogatott exporthitel-ügynökségek ezekre biztosítási fedezetet nyújthatnak. |
(28) | A közlemény 2005-ös módosításában bevezetett védzáradékkal a korlátozott exportforgalmú KKV-k által viselt kockázatokra nyújtott, rövid lejáratú biztosítás nyújtása ideiglenesen nem piacképesnek (következésképpen állami segítségre jogosultnak) minősül abban az esetben, ha a tagállam bizonyos, a közlemény 4.4. pontjában megállapított feltételek teljesülését igazolni tudja. E feltételek között találhatók a következők: a piacon a kérdéses kockázatokra kiterjedő fedezet rendelkezésre állásának hiányát megerősítő piaci jelentés; két nagy, nemzetközi exporthitel-biztosító és egy hazai hitelbiztosító ilyen értelmű nyilatkozata; valamint az állami exporthitel-ügynökség által felszámított biztosítási díjak hozzáigazítása a kérdéses kockázatokra a magánbiztosítók által máshol felszámított biztosítási díjakhoz. |
(29) | A magyar hatóságok az állítják, hogy az exporthitel-biztosítás és az exporthitel-garancia hasonlónak tekinthetők, mivel mindkettő a hiteladós nemfizetésének kockázatát fedi le (bár az adós a két esetben különböző lehet), tehát ugyanannak a piacnak képezik részét. Ennek következtében a közlemény a magyar hatóságok szerint a garanciára is alkalmazható. |
(30) | A magyar hatóságok emellett bemutatták, hogy a piacon nem áll rendelkezésre exporthitel-biztosítási fedezet a kérdéses kockázatokra (ezt a Bizottság már az N 488/2006 sz. – »Korlátozott exportforgalmú KKV-k számára nyújtott rövid lejáratú exporthitel-biztosítás« – ügyben elfogadta), továbbá benyújtották egy magyar hitelbiztosító és két nagy, nemzetközi magán exporthitel-biztosító nyilatkozatát, amely szerint az Eximbank tevékenysége piaci hiányt fed le, és az ő működésük e szegmensre nem terjed ki. A magyar hatóságok ezenkívül benyújtották még két magyar kereskedelmi bank nyilatkozatát is, miszerint az Eximbank által nyújtott garancia a kérdéses szegmensben nem piaczavaró. Magyarország a garancia díjának megállapításáról is tájékoztatást adott. A magyar hatóságok tehát az állítják, hogy a közleményben lefektetett valamennyi feltételnek eleget tettek. |
(31) | A Bizottságnak azonban az ügy jelenlegi szakaszában kétségei vannak a bejelentés két lényegi elemével kapcsolatban, nevezetesen hogy: i. alkalmazható-e a közlemény, illetve ii. a kockázatok e típusára tényleg nem áll-e rendelkezésre exporthitel-biztosítási fedezet Magyarországon annak fényében, hogy az exporthitelek biztosítására vonatkozóan már hatályba lépett egy állami segítséggel működő intézkedés. |
A közlemény alkalmazhatóságával kapcsolatban felmerülő kétségek
(32) | Úgy tűnik, az Eximbank által nyújtandó exporthitel-garancia és a közlemény tárgyát képező exporthitel-biztosítás több szempontból is különbözik egymástól.
|
A közlemény alkalmazása esetén felmerülő kétségek
(33) | Több kétség merül fel akkor is, ha a közlemény ténylegesen alkalmazható lenne:
|
3.2. A támogatás fennállása
(34) | Amennyiben az intézkedést nem lehet a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény alapján értékelni, meg kell állapítani, hogy az az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül-e(8). |
(35) | Egy intézkedés akkor esik az EK-Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, ha az alábbi négy kumulatív feltétel teljesül:
|
Állami források átengedése
(36) | Az intézkedés az államnak tulajdonítható, mivel egy teljesen állami tulajdonú, az állam által létrehozott exporthitel-ügynökség hajtja végre, amely az állam által előírt típusú ügyleteket végez, és a kérdéses intézkedésre vonatkozóan állami kezességvállalásban részesül. |
Gazdasági előny
(37) | A garancia díját kockázatminősítő eljárás során határozzák meg, amely a kockázatosabb ügyfelek számára elvileg magasabb díjat eredményez. E tekintetben megjegyzendő, hogy a kockázatminősítés számos tényezőt figyelembe vesz a belföldi kockázatok esetében, de csak egyetlen elemre (a vevő országára) támaszkodik a külföldi kockázatok esetén. |
(38) | A magyar hatóságok kijelentik, hogy a garancia díja a nemzetközi magán exporthitel-biztosítók és garantőrök által a kérdéses kockázattípus esetén felszámított piaci díjakhoz igazodik. Ugyanakkor Magyarország nem mutatta be azt (például független adatok vagy egy független tanulmány révén), hogy a kockázatminősítésből adódó díjak ténylegesen hogyan igazodnak a piaci szinthez. |
(39) | Kedvezően értékelendő, ha a díjak fedezetet nyújtanak a várható beváltási arányra és a termékkel kapcsolatos működési költségekre. Ugyanakkor a magyar hatóságok ezen kijelentésüket nem támasztották alá. |
(40) | Továbbá, a magyar hatóságok úgy vélik, a piacon nem áll rendelkezésre exporthitel-garancia a kérdéses kockázatokra. Ezért az intézkedés azáltal is gazdasági előnyhöz juttathatja a kedvezményezetteket, hogy olyan garancia-fedezetet nyújt, amely egyébként a piacon nem lenne elérhető. |
(41) | A fentiek alapján az értékelés jelenlegi szakaszában nem zárható ki, hogy az intézkedés gazdasági előnyt nyújt a kedvezményezetteknek. |
Szelektivitás
(42) | Az intézkedés szelektív, mivel csak korlátozott exportforgalmú KKV-k exportügyleteire vonatkozik, és mivel az éves költségvetési törvény megszabja az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határát. |
A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatás
(43) | Az intézkedés hatással lehet a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre, mivel közvetlenül exportügyletekhez kapcsolódik és a Közösségen belüli export sem kizárt. |
(44) | Következésképpen az értékelés jelenlegi szakaszában nem zárható ki, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. |
3.3. A potenciális támogatás összeegyeztethetősége
(45) | Az állami támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, ha az EK-Szerződés által megjelölt kivételek valamelyikének megfelel. A 87. cikk (2) bekezdése az állami támogatások általános tilalma alóli automatikus mentességeket állapít meg; egyértelmű azonban, hogy a jelen esetben ezek egyike sem alkalmazható. |
(46) | A 87. cikk (3) bekezdése négy esetet jelöl meg, amikor az állami támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. A 87. cikk (3) bekezdés a) pontja az elmaradott térségek gazdasági fejlődését előmozdító támogatásra vonatkozik. E tekintetben megjegyzendő, hogy a jelen esetben a garancia feltételeit nem annak a régiónak a fejlettségi szintjét figyelembe véve állapítják meg, ahol az exportáló KKV működik. Emellett az intézkedés Magyarország egész területére vonatkozik, míg a jelenleg érvényes, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó magyar regionális támogatási térkép alapján csak Magyarország egy része jogosult a 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alatti támogatásra. Az intézkedés nem teljesíti a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás(9) egyéb feltételeit sem. Következésképpen ez a mentesség a jelen intézkedésre nem alkalmazható. |
(47) | A 87. cikk (3) bekezdés b) pontja arról rendelkezik, hogy egy közös európai érdeket képviselő jelentős projekt végrehajtásához vagy egy tagállami gazdaság súlyos zavarainak kezeléséhez nyújtott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal. Ez a rendelkezés a jelen intézkedésre nem alkalmazható. A 87. cikk (3) bekezdés d) pontja, amely a kultúra és az örökségvédelem előmozdításához nyújtott támogatásra vonatkozik, szintén nem alkalmazható. |
(48) | A 87. cikk (3) bekezdés c) pontja arról rendelkezik, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek vagy területek fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal, amennyiben a támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A Bizottság számos iránymutatást és közleményt hozott létre, amelyben kifejti, hogyan kívánja alkalmazni ezt a rendelkezést. Mivel ezek egyike sem alkalmazható a jelen esetre, a vizsgált intézkedésben foglalt potenciális állami támogatást közvetlenül a Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján kell értékelni. |
(49) | Ismeretes, hogy a Bizottság mindig is szigorúan elítélte a Közösségen belüli kereskedelemben az exporttámogatást, mivel azok közvetlenül befolyásolják a versengő vállalkozások közötti piaci versenyt. Korábbi határozataiban(10) a Bizottság egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a Közösségen belüli exportszerződésekhez a piaci ár alatt nyújtott garancia a közös piaccal összeegyeztethetetlen exporttámogatásnak minősül. Ezenkívül a tagállamoknak a Közösségen kívülre irányuló kivitelhez nyújtott támogatása ugyancsak kihathat a Közösségen belüli versenyre. |
(50) | A fentiekre tekintettel az intézkedés első, előzetes értékelését követően a Bizottságnak kétségei vannak, hogy a bejelentett intézkedés a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, és ha igen, milyen mértékben. |
4. HATÁROZAT
(51) | A fenti megfontolások fényében a Bizottság – az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésre szerinti eljárás értelmében – felkéri Magyarországot, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit, és bocsássa rendelkezésre mindazon információkat, amelyek a támogatási intézkedés további értékeléséhez hozzájárulhatnak. A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy a levél másolatát haladéktalanul továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettjei részére. |
(52) | A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése halasztó hatályú, és szeretné felhívni figyelmét a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a jogtalan támogatást a kedvezményezettektől vissza lehet téríttetni. |
(53) | A Bizottság figyelmezteti Magyarországot, hogy e levélnek és egy közérthető összefoglalónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele révén tájékoztatni fogja az érdekelt feleket. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében való közzététel útján tájékoztatni fogja továbbá az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országok érdekelt feleit, valamint e levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is. A Bizottság felhívást intéz minden érdekelt félhez, hogy a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.” |